A világ legjobb agytrösztjeinek elemzései...

A kevesebb, mint egy hét múlva kezdődik a labdarúgó világbajnokság Brazíliában, ennek apropóján megvizsgáljuk, hogy a VB-re kijutott csapatok válogatottjainak játékosai az év többi részében hol játszanak, otthon saját hazájuk klubjaiban, vagy külföldön légióskodnak. A harminckét csapat 476 játékosai 53 különböző országban játszanak, 65 százaléka külföldön légióskodik.

• A 736 labdarúgó 15 százaléka Angliában (114) játszik, utánuk az olasz klubok (81) következnek, majd a németek 78 játékossal, és végül a spanyol klubok, amelyek 64 focistát foglalkoztatnak.
• Csak egyetlen nemzeti csapat, nevezetesen az orosz válogatott az, ahol az összes játékos otthon focizik!
• Az angol válogatott többsége is otthon játszik, sőt szinte mindenki, kivéve Fraser Froster válogatott kapust.
• További érdekesség, hogy Olaszország 23 játékos közül 20 otthon focizik, a maradék 3 pedig a francia PSG-ben!
• Ezen kívül 26 játékos Törökországban kergeti a labdát, igaz a törökök most nem jutottak ki a VB-re.
• Ha már Törökország, nem elég, hogy a magyar válogatottal egy csoportban szerepeltek, 1954 óta csak egyszer, 2002-ben jutottak ki VB-re!
• Bosznia-Hercegovina, Ghána, Uruguay, Elefántcsontpart az a négy csapat, ahol csak 1 labdarúgó kergeti a labdát saját hazájában.
• Ha posztonként vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a mezőnyjátékosok 68 százaléka légióskodik, szemben a hálóörőkkel, a kapusoknak ugyanis csak 44 százaléka futballozik külföldi klubokban.
• 16 csapatnak van olyan szövetségi kapitánya, aki a saját hazájában született, (főként európaiak) és nem meglepő módon a maradék 16 csapatnak van külföldi menedzsere.

A németek adják a legtöbb szövetségi kapitányt, szám szerint 5-öt, mint például az USA-t irányító Jürgen Klinsmann, három csapatnak van kolumbiai születésű vezetőedzője, de a kolumbiai menedzser argentin.

Forrás: http://www.telegraph.co.uk/sport/football/world-cup/10480806/World-Cup-2014-kits-in-pictures.html

http://www.pewresearch.org/fact-tank/2014/06/06/where-world-cup-footballers-play-during-the-regular-season/

Ma van a környezetvédelmi világnap! Ennek alkalmából emlékezzünk arra, hogy a víz az egyik legfontosabb természeti kincsünk!

Forrás: https://www.facebook.com/Europai.Parlament.Tajekoztatasi.Irodaja?fref=ts

Rengeteg vita folyik arról az USA-ban, hogy vajon mennyire előnyös, vagy mennyire hátrányos a mexikóiak bevándorlása, pro és kontra érvek százaival találkozhatunk, ha egy kicsit is jobban belemélyedünk a témába. A politikai pártokat is megosztja a kérdés, mindazonáltal érdekes adatokat találunk, ha megnézzük, hogy hány egyetemi végzettségű mexikói költözőik vagy tanul az Egyesült Államokban. Rohamosan nő azon fiatal mexikóiak száma, akik már főiskolát és egyetem végeztek, és nem Mexikóban képzelik el a jövőjüket, hanem a jobb kilátások miatt az Egyesült Államokban. Mivel a mexikóiak átlagos iskolázottsága 8 általános, vagy valamivel kevesebb, érzékenyen érinti Mexikót, hogy a jövőbeli értelmiségije kivándorol az országból.  2000-ben az USA-ban 300 ezer főiskolát, vagy egyetemet végezett mexikói migráns élt, 2010-ben tíz évvel később már több mint 530 ezer. Elképesztő szám, ami jól mutatja, mennyire jól végzi a "minőségi" agyelszívást az Egyesült Államok Mexikó esetében is.

A következő ábrán azt látjuk, hogy Mexikó hogyan vált a fő kibocsátó országgá a XXI. században. Míg a múlt században főleg Európából érkeztek a migránsok szerencsét próbálni az Egyesült Államokban, főleg Németországból, addig főleg a XXI. századra biztosan a spanyolajkúak lesznek az új " honfoglalók".  Mindezt annak is köszönhető, hogy a Kongresszus 1965-ben megnyitotta a határokat Mexikó és USA között és legálissá válhatott a mexikóiak betelepedése, persze jelenleg több millió illegális munkavállaló is van közöttük, ami tovább bonyolítja a helyzetet.  Érdekes, hogy ebben az öt államban (California, New York, New Jersey and Florida), már öt újszülöttből legalább 3 spanyolajkú.

Németországból Mexikó lett a fő kibocsátó ország

Forrás: http://www.pewresearch.org/fact-tank/2014/05/27/a-shift-from-germany-to-mexico-for-americas-immigrants/

A felső ábra az mutatja meg, hogy hány órát kell dolgozni

fé liter sörért! Igen, már ebben is mérik a gazdaságot!

Jó látható, hogy egy afrikainak átlagosan legalább 2-3 órát

kell dolgoznia az áhított nedüért, míg a lista alján az Egyesült Államokban

csupán 6 percet! Óriási különbség, mostantól a Sör Index lesz

a meghatározó közgazdasági mérőszám!

Egy nagyobb táblázat, ezen nincs rajta Magyarország, de valahol Románia és Csehország között lehet. Ezek 2011-es adatok, és itt percben mérik a munkaórát  nem órában!

Forrás: http://wildfiretoday.com/2012/10/10/beer-affordability-index/

http://www.economist.com/news/business/21602999-long-established-african-firm-went-global-only-find-fastest-growing-market-was-its?fsrc=scn%2Ffb%2Fte%2Fpe%2Fed%2Fthebeerfrontier

A Hofstede Intézet szerint igen! Szerintük ez az individualizmus. Ebben a kérdésben a legfontosabb, hogy mennyire van kölcsönös függés a társadalom tagjai között. Ez a fajta "függőség" nagy mértékben meghatározza önazonosságunkat is, értik ez alatt azt, hogy E/1 vagy T/1-ként határozzuk meg identitásunkat.

Az individualista társadalmakban az emberek leginkább önmagukkal és közvetlen családjukkal törődnek, valamint az ilyen társadalmakban gyenge a társadalom kapcsolatrendszere.  Ezzel ellentétben egy kollektivista társadalomban az emberek csoportokhoz tartoznak, de csak azért, hogy ennek a csoportnak a tagjaiként védettséget élvezzenek, hűségükért cserébe biztonságban érezhetik magukat.

Számításuk alapján Magyarország 80 ponttal erősen individualista társadalom. 

Ez egy másik elemzés, de itt is egyénieskedünk

http://www.theoccidentalobserver.net/articles/MacDonald-Individualism-Collectivism.html

Forrás: http://geert-hofstede.com/hungary.html

Az ábra azt mutatja, hogy az európaiak hány százaléka válaszolta azt , hogy hisz Istenben. Míg Nyugat-Európában láthatóan kevesebben hisznek Isten létezésében, addig a kelet-európaiaknál és a mediterrán államok esetében jóval magasabb ez az arány. Magyarország úgy látom a középmezőny tagja. Bár a képet a One Europe portál tette föl, forrást nem látok hozzá.

Forrás: https://www.facebook.com/EuropaiBizottsag?fref=nf

A vörössel jelzett európai országok monarchikus berendezkedésűek, többnyire alkotmányos monarchiák (Norvégia, Svédország, Dánia, Egyesült Királyság, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Spanyolország, Andorra). Szintén alkotmányos keretek között, de már többlet hatalommal rendelkezik az uralkodó Monacóban és Liechtensein-ban. Valamint Európa legabszolutisztikusabb állama a Vatikán.

Forrás: http://one-europe.info/in-brief/should-european-monarchies-be-abolished

http://mult-kor.hu/20130201_kiralysagok_a_mai_europaban?print=1